webbrand

Az amerikai elnökök mandátumának félidejében a szenátusi helyek egy részét, a kormányzók egy adott körét és a teljes képviselőházat választják újra. Minden elnökválasztást követő második év novemberénak első keddjén (igen, ez ilyen bonyolult) kerül sor a választásra. Ezzel kapcsolatos hírek még a hazai sajtót is uralják, ugyanakkor idén sem hozott meglepetést az eredmény, annak ellenére, hogy a legnagyobb váltás állt be az amerikai politikai erőtéren 1948 óta, de általában az elnökök pártjának jelöltjei félidőben elveszítik a választók többségének támogatását. Bush, Clinton és Reagan is vesztett, hogy csak a legutóbbiakról beszéljünk.

A CNN az idei választásokat megelőzően, már a nyár folyamán is folyamatosan vizsgálta, hogy az amerikai, földrajzi információkat is megadó Twitter felhasználókat, mint választókat mi motiválja, amikor meghozzák döntésüket a szavazófülkében.Az eredmény pontosan alátámasztja a politikai elemzők legáltalánosabb következtetéseit az időközi választásokról, miszerint a választók a jelenlegi kormányzatot büntetik félidőben, és nem az ellenzék tevékenységét, programját jutalmazzák.

Miért releváns mindez a közösségi média szempontjából? A tweetek elemzése azért érdekes, mert egy általunk jól kiismert esemény, kipróbált és bizonyított módszerekkel alátámasztott, hátteréről kaptunk egy pontos visszajelzést a Twitter felhasználók köréből, azt, amire számítottunk. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy a hasonló tweet-hangulat elemzések az élet más területein is megbízható eredményt adnak.

Vajon miért lájkolunk márkákat? Miért adjuk ki személyiségünk online
dimenzióját az egyébként sokszor megvetett és elítélt
multinacionális vállalatoknak? Az utóbbi időben több tanulmány is
vizsgálta a kérdést, megkísérlünk bemutatni egyet.

A tanulmány egyik megállapítása szerint például a like-ok 40%-a azért
születik, hogy a fogyasztók kifejezzék a márkához, vállalathoz
fűződő kapcsolatukat barátaik, ismerőseik felé. Ha a felhasználók
felől közelítünk a téma felé, akkor azt látjuk, hogy a kedvezmények és
a közösséghez tartozás az, amely közvetlen motivációt adhat a
csatlakozáshoz, míg mindössze 23% követ márkákat a Twitteren. A
legalacsonabb azoknak a száma, csupán 10%, akik hírlevélre is
feliratkoznak. Tehát szó sincs információéhségről.

A tanulmány néhány további megállapítása:

- 34% azért like-ol, mert az adott vállalat tevékenységének legfrisebb
információi is érdeklik
- 33% csak a jövőbeni termékek első kézből való megismerése vezérli
- azok közül, akik legalább egy márkának a rajongói a közösségi
oldalon, 17% mondta, hogy ezután valószínűbben vásárolna az adott márka
termékeiből

A kutatást az ExactTarget és a CoTweet ügynökségek végezték, azzal zárva: mivel a Facebook elsődlegesen a kikapcsolódás és
szórakozás egy formája a felhasználóknak, ezért ha egy terméket
akarunk ott promótálni, akkor a tartalom hangnemét ehhez a
szórakoztató, könnyed stílushoz kell igazítani.

A fenti kérdést nyilvánvalóan nem fogjuk tudni megválaszolni egy blogbejegyzés keretein belül teljes körű alapossággal, de egy érdekes kutatás kapcsán egyáltalán nem túlzó, ha felmerülnek az emberben hasonló kérdések.

1942-ben jelent meg Isaac Asimov első Alapítvány története. A történetek azon az ötleten alapulnak, hogy az emberi civilizáció fejlődésének és terjeszkedésének egy pontján eléri azt a kritikus létszámbeli mennyiséget, amikor is bizonyos rutinszerű tevékenységek (például a történet szerint a munkájuk és otthonuk közt ingázók száma) oly nagy mértékben jelennek majd meg rendszeres ismétlődésben, hogy azok statisztikai alapon előre jelezhetővé tesznek majd egy sor változást. Ez természetesen csak fikció, így a szerző egészen a részévé teszi az egész történetnek.

Ugyanakkor nekem ez volt az első, ami eszembe jutott a múlthéten publikált kutatás olvasása közben, amelyben a UI Bloomington's School of Informatics and Computing kutatói azt állítják, hogy 10 millió twitter post elemzése során, 10 hónapon keresztül 90%-os pontossággal előre tudták jelezni a Dow Jones index alakulását. A módszer nem új keletű, csak a felhasznált forráshoz nem nyúltak korábban a kutatók. A "társadalmi hangulat" és a tőzsdék változása közt régóta tudjuk, hogy van valós összefüggés. Azonban, hogy ezt egy közösségi oldal felhasználóinak tevékenysége alapján vizsgáljuk, az példa nélküli. A postokat 6 érzelmi kategóriába sorolták és ezek hagyományos elemzésével már kezelhetővé is vált az óriási minta.

A tanulmány, mely teljes egészében itt olvasható, érdekes megvilágításba helyezi a közösségi média társadalmi hasznosságát. Így már kicsit jobban érthetővé válik a közösségi szó az elnevezésben. Persze lehet fanyalogni, hogy nyilván jelentős átfedés van a twitter felhasználók és tőzsdén, pláne a Dow Jones által vizsgált technológiai, részvénnyel rendelkező társadalmi csoport közt, hisz a twitterezéshez nyilván olyan kütyük kellenek, melyek a társadalom egy része számára megfizethetetlenek. De ez pusztán szőrszálhasogatás, abból a szempontból, hogy a közösségi oldalak egy újabb, társadalmi és gazdasági kutatások szempontjából is releváns és hasznos felhasználási módja itt a szemünk előtt alakul.

Jópofa videóra bukkantunk Danny Brown közösségi marketing szakember honlapján. Aközösségi média legjelentősebb szereplőit egy-egy ismert rajzfilmfigurához hasonlítják közöstulajdonságaik alapján.

Így lett a Facebook Rózsaszín Párduc, amely szerethető, de nem mindig megbízható. A Diggolyan, mint a Simpson család. Jól indult, de egyre rosszabb lett. Vagy a blogok, amelyekolyanok, mint Dodó kacsa. Kiszámíthatatlanok, de szórakoztatóak.

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik figurához hasonlítanák az iwiwet. Talán Süsühöz,egyszerű, lomha, de ragaszkodunk hozzá, és mindenki ismeri.

A világ nagy labdarúgóklubjai egyre komolyabb bevételt tesznek szert a szurkolók vásárlásaiból, legyen szó mezről, bögréről vagy bármilyen egyéb termékről, amelyen rajta van az imádott címer. Az értékesítésnek fontos csatornájává vált a klubok honlapja. A webkettes forradalom után azonban kiemelten fontossá vált a kluboknak, hogy a közösségi médiában is jelen legyenek, tartsák a kapcsolatot rajongóikkal. A közösségi oldalak legnépszerűbbje, a Facebook lehetővé teszi, hogy Kínától Ausztrálián át az Egyesült államokig napi kapcsolatban legyen szurkolóikkal.

Utánanéztünk vajon melyik klub él leginkább a Facebook lehetőségeivel. Melyik klubnak van a legnagyobb rajongótábora? Van-e különbségek a ligák között abban, hogy mennyire használják a közösségi médiát? A marketingben elől járó nagy klubok, mint a MU vagy a Barcelona itt is az élmezőnybe tartoznak? Marketing szempontból a világ élvonalától jócskán lemaradó olasz elitcsapatok ezen a téren is bénáznak? A gazdaságilag egyre sikeresebb Bundesliga csapatai állják-e a versenyt az angol vagy spanyol élcsapatokkal?

Rövid vizsgálódásunk eredménye okozott meglepetéseket. A Facebookot a spanyol és a katalán élcsapat a Barcelona és a Real Madrid uralja. Ugyanakkor meglepő, hogy őket a török sztárcsapata a Galatasaray követi, igaz nem hivatalos a klub által működtetett oldallal. A Premier League sztárcsapata, az MU a negyedik. Az ötödik hely Mészöly Kálmán kedvence a Fenerbahce bérelte ki nem hivatalos honlapjával. A Fenert az angol nagy négyes maradék három tagja követi, a többi klub nem tudta átlépni az 1 milliós rajongótábort.

Az élmezőny (2010.10.28):

1. Barcelona 5 845 959

2. Real Madrid 4 897 922

3. Galatasaray 4 590 042

4. Manchester United 3 813 275

5. Fenerbahce 3 080 995

6. Liverpool 2 995579

7. Chelsea 2 131 780

8. Arsenal 1 955 261

Az olasz sztárklubok mintha ott se lennének a Facebookon. Egyedül a Juventus és az AS Roma rendelkezik jelentős rajongótáborral 158 106 illetve 75068 rajongóval. Előbbi esetében több oldal is létezik, és nem a hivatalos a legnépszerűbb. Az AC Milannak mindössze 15 807 rajongója van, míg az Internazionale esetében több oldal is működik, hivatalos, tudatos jelenlétnek azonban nincs nyoma.

A németek a Facebookon nem közelítették meg a két topligát. A legnépszerűbb a Bayern München 265 879 rajongóval. Az idén remeklő, folyamatosan telt ház előtt játszó Borussia Dortmundot 28 794 felhasználó szereti.

A topligákon kívül is van élet a Facebookon. A legsikeresebbnek a Paris SG tűnik, hiszen 338 609 rajongója van. Ez szép teljesítmény, ahhoz képest, hogy emberemlékezet óta nem volt egy jó szezonjuk. Nagyon nyomul a Benfica a maga 276 456 rajongójával simán veri a Portot és a Sportingot. A hollandok közül az Ajax a legnépszerűbb, de nekik is mindössze 8300 rajongójuk van. Ehhez képest a belgák sztárcsapata az Anderlecht kifejezetten sikeres, hiszen 99 381 rajongója van.

A görögök focifanatizmusa a Facebookon nem köszön vissza, főleg, ha a törökökkel hasonlítjuk össze. A legnépszerűbb Panathinaikosznak is csak 9826 rajongója van. Ehhez képest jól állnak a cseh sztárcsapatok legnépszerűbbjei. A Sparta Prahanak 72 022, a Slavia Prahanak 34 467 rajongója van. A lengyel csapatok közül a Legia Warsawa büszkélkedhet a legtöbb rajongóval (19 265). Az orosz és ukrán csapatok szinte láthatatlanok, egyedül a CSZKA Moszkva próbálkozik komolyabban. 4124-en szeretik.

Ehhez képest a Ferencváros is jól áll, hiszen a Fradiért 11 143-an rajonganak a Facebookon. Az FTC-n kívül a többiek még nem éreztek rá a közösségi média ízére. A bajnoki címvédő, a BL és Európa liga csoportkörébe bejutott Debrecennek például 2694 rajongója van.