A fenti kérdést nyilvánvalóan nem fogjuk tudni megválaszolni egy blogbejegyzés keretein belül teljes körű alapossággal, de egy érdekes kutatás kapcsán egyáltalán nem túlzó, ha felmerülnek az emberben hasonló kérdések.

 

1942-ben jelent meg Isaac Asimov első Alapítvány története. A történetek azon az ötleten alapulnak, hogy az emberi civilizáció fejlődésének és terjeszkedésének egy pontján eléri azt a kritikus létszámbeli mennyiséget, amikor is bizonyos rutinszerű tevékenységek (például a történet szerint a munkájuk és otthonuk közt ingázók száma) oly nagy mértékben jelennek majd meg rendszeres ismétlődésben, hogy azok statisztikai alapon előre jelezhetővé tesznek majd egy sor változást. Ez természetesen csak fikció, így a szerző egészen a részévé teszi az egész történetnek.

 

Ugyanakkor nekem ez volt az első, ami eszembe jutott a múlthéten publikált kutatás olvasása közben, amelyben a UI Bloomington's School of Informatics and Computing kutatói azt állítják, hogy 10 millió twitter post elemzése során, 10 hónapon keresztül 90%-os pontossággal előre tudták jelezni a Dow Jones index alakulását. A módszer nem új keletű, csak a felhasznált forráshoz nem nyúltak korábban a kutatók. A "társadalmi hangulat" és a tőzsdék változása közt régóta tudjuk, hogy van valós összefüggés. Azonban, hogy ezt egy közösségi oldal felhasználóinak tevékenysége alapján vizsgáljuk, az példa nélküli. A postokat 6 érzelmi kategóriába sorolták és ezek hagyományos elemzésével már kezelhetővé is vált az óriási minta.

 

 

A tanulmány, mely teljes egészében itt olvasható, érdekes megvilágításba helyezi a közösségi média társadalmi hasznosságát. Így már kicsit jobban érthetővé válik a közösségi szó az elnevezésben. Persze lehet fanyalogni, hogy nyilván jelentős átfedés van a twitter felhasználók és tőzsdén, pláne a Dow Jones által vizsgált technológiai, részvénnyel rendelkező társadalmi csoport közt, hisz a twitterezéshez nyilván olyan kütyük kellenek, melyek a társadalom egy része számára megfizethetetlenek. De ez pusztán szőrszálhasogatás, abból a szempontból, hogy a közösségi oldalak egy újabb, társadalmi és gazdasági kutatások szempontjából is releváns és hasznos felhasználási módja itt a szemünk előtt alakul.