Valószínűleg már mindenki értesült arról, hogy gazdát cserélt a Digg, méghozzá a többség szerint nevetségesen alacsony áron. De vajon a szóban forgó 500 ezer dollár valóban kevés az elhíresült link- és hírmegosztóért, vagy az értéke pusztán szomorú realitás.

Mai ésszel könnyű elfelejteni, hogy milyen magasról is bukott a Digg, hiszen a közelmúltban még a média jövőjének tekintették. Hamar kiderült azonban, hogy a felhasználók a régi cenzorok eltűnése helyett, egyszerűen csak újakat kaptak a nyakukba.

A probléma forrását maga a Digg algoritmusa jelentette, ami a forgalom terelése során nem vette kellően figyelembe a felhasználók szavazatait, így csak azok a megosztások kaptak nagy forgalmat, amik kikerültek a főoldalra, a többiek számára pedig maradt az alamizsna.

Az egyetlen lehetőség az áhított főoldalra kerülésre pedig az volt, ha megszállottként dolgoztál a Digg-en. Ezt néhányan meg is tették, amitől viszont eltorzult a rendszer és az egész ezen nagypályás felhasználók martalékává vált. A Digg főoldalát elárasztották az érdektelen, de jól menedzselt tartalmak. Miközben az átlagfelhasználó rájött, hogy nem tud beleszólni a dolgok folyásába és a cenzorokká minősülő Digg kiskirályok áldozatává vált .

A közösség így kihátrált az oldal mögül, nélkülük pedig az egész Digg csak tartalomra éhes számítógépek hálózatává vált, és ugyan még mindig elég sokan látogatták az oldalt, a hanyatlás érezhető volt.

Az akvizíciónak egy egyértelmű tanulsága van: Ezek az oldalak nem technológiai cégek többé, hanem közösségiek.

A technológia, ami az egykor volt hatalmas közösségi oldalt hajtja fél millió dollárt ér. Az összes többi hozzáadott értéket a felhasználóik adják, ezért ér a Digg ennyit, a Facebook pedig több mint 100 milliárdot.

A most még jól menő cégek viszont figyelmeztetésnek is tekinthetik az esetet, sokkal jobban oda kell figyelniük a felhasználóikra, különben azok elpártolnak. Valószínűleg ezen múlik a Facebook sorsa is.