webbrand

A folyamatos posztolás fontos, de ez nem azt jelenti, hogy a lájkolóink agyára kell menni a tengernyi poszttal és megosztással. Az időzítésről egy lejjebbi bejegyzésünkben lehet olvasni, ezen kívül még a kiegyensúlyozottságot érdemes megemlíteni. Legyünk aktívak, és hosszú távon egy időszakra nézve mindig közel ugyanannyit írogassunk. Megbízhatunk a feladattal külsőst is, mondjuk a HootSuithez hasonló céget.

A non-profit szervezetek működését is hatékonyabbá teheti a közösségi média, de nem szabad letudni a dolgot a profiloldalak létrehozásával, akárcsak a vállalatoknak, nekik is rendelkezniük kell közösségi média stratégiával. Az esetek többségében a non-profit egyesületek mögött nem áll a for-profit cégekre jellemző profi tanácsadói apparátus, de léteznek kimondottan rájuk szabott megoldások.

A hatékony közösségi média jelenlétnek egy fontos dimenziója, hogy hogyan időzítjük jelenlétünket. A média más területein is tapasztalható az időzítés kérdése, a tévéképernyőkön főműsoridőben jelennek meg a legdrágább reklámok, illetve a nagy nézettségre igénytartó műsorokat is akkor vetítik, amikor az emberek nagy valószínűséggel nem csinálnak mást (dolgoznak, tanulnak, stb.). A rádióreklámoknál ugyanilyen fontosak a reggeli órák, amikor a munkahely felé igyekvő emberek a kocsiban rádióznak.

Valószínűleg már mindenki értesült arról, hogy gazdát cserélt a Digg, méghozzá a többség szerint nevetségesen alacsony áron. De vajon a szóban forgó 500 ezer dollár valóban kevés az elhíresült link- és hírmegosztóért, vagy az értéke pusztán szomorú realitás.

Ha valaki azt mondja közösségi hálózat, a legtöbbünknek a Facebook jut eszébe. És bár tény, hogy ez a legtöbb aktív felhasználóval rendelkező oldal, számos másik platform is verseng a userek kegyeiért.

A felhasználók számánál lényegesen érdekesebb adatokkal szolgál nekünk a következő infografika, amit az Ignite ügynökség készített el.

Ebből megtudhatjuk, hogy mely hálózatokhoz tartoznak a leggazdagabb, legműveltebb felhasználók és a nemek megoszlásáról is láthatunk információkat. A statisztikához a Google adatait használták fel. Szembetűnő lehet, hogy rengeteg olyan oldal is szerepel a grafikonokon, amik itthon nem vagy csak alig ismertek. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek speciálisan egy adott közösség építését célozzák meg, így nemzetközileg nem terjednek a Facebookhoz hasonló gyorsasággal. Ennek ellenére a legtöbbjük felhasználótábora hazánkban is folyamatosan növekszik. Érdekes lenne ezeket az adatokat a kimondottan magyar közösségi hálózatok tekintetében is megvizsgálni, de erről később.