webbrand

Valószínűleg már mindenki értesült arról, hogy gazdát cserélt a Digg, méghozzá a többség szerint nevetségesen alacsony áron. De vajon a szóban forgó 500 ezer dollár valóban kevés az elhíresült link- és hírmegosztóért, vagy az értéke pusztán szomorú realitás.

A szakmai blogok gondoskodnak róla, hogy a crowdsourcing, a közösségi finanszírozás legyen az új buzzword a web 2.0 világában. A dolog lényege, hogy ha elég szimpatikus az ügy, projekt, vállakozás vagy bármi, amit kitaláltál, és elég nagy zajt tudsz csapni, akkor akár még másoknak is érdekes lehet, és megdobnak pár fillérrel.

A sok fillérből aztán forint vagy akár sok ezer forint lesz, és akár még meg is valósulhat álmaid vállalkozása. Az elméleti háttérrel most nem is untatnánk benneteket (arról itt részletesen olvashattok), hanem pattanjunk is rá egy friss zenei projektre.



Három napja zárult a Kickstarteren Maga Bo, a világutazó dj, zenész, MC és producer közösségi projektje, amely során 5.000 dollárt akart összekalapozni új albuma, a Quilombo do Futuro befejezéséhez.



A három éve készülő, utazásai során helyi közreműködőkkel leginkább Dél-Amerikában felvett anyag zeneileg már teljesen kész volt, amikor úgy döntött, a mastereléshez (nevezzük végleges keverésnek - ez egy viszonylag költséges stúdiómunka, a terjesztéshez, webes jelenléthez stb.) nyílt kunyizásba kezd. Végül 149 adományozó 5.779 dollárt dobott neki össze, igaz, közben a jutalomfalatok jól kidolgozott rendszerében speciális dj verziókat, remixeket vagy CD-ket kaptak a mecénások.

Megjelenés február közepén, addig pár ízelítő a zenei világból.

Ha valaki azt mondja közösségi hálózat, a legtöbbünknek a Facebook jut eszébe. És bár tény, hogy ez a legtöbb aktív felhasználóval rendelkező oldal, számos másik platform is verseng a userek kegyeiért.

A felhasználók számánál lényegesen érdekesebb adatokkal szolgál nekünk a következő infografika, amit az Ignite ügynökség készített el.

Ebből megtudhatjuk, hogy mely hálózatokhoz tartoznak a leggazdagabb, legműveltebb felhasználók és a nemek megoszlásáról is láthatunk információkat. A statisztikához a Google adatait használták fel. Szembetűnő lehet, hogy rengeteg olyan oldal is szerepel a grafikonokon, amik itthon nem vagy csak alig ismertek. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek speciálisan egy adott közösség építését célozzák meg, így nemzetközileg nem terjednek a Facebookhoz hasonló gyorsasággal. Ennek ellenére a legtöbbjük felhasználótábora hazánkban is folyamatosan növekszik. Érdekes lenne ezeket az adatokat a kimondottan magyar közösségi hálózatok tekintetében is megvizsgálni, de erről később.

A KLM holland légitársaság helyesen ismerte fel, hogy az ügyfelekkel való jó kapcsolat fenntartása a közösségi médián keresztül hihetetlen előnyökkel járhat. Ennek az állításnak a valóságtartalmát igazolandó egy kísérletbe vágtak bele. Be akarták bizonyítani, hogy hihetetlen mennyiségű embert képesek elérni, ha kihasználják a megosztásban rejlő elképesztő potenciált.

A reptéri váró unalmas hely. Mindenki szembesült már vele, főleg tengerentúli járatok esetében, hogy a boarding és a check-in között eltöltendő idő soha nem akar véget érni. A KLM Surprise kampánya pontosan ezt az intervallumot akarta kitölteni az utasaik jókedvre derítésével.

Ehhez felhasználták, hogy utasaik egy része bejelentkezett Foursquare felületen a járatára, illetve, hogy Twitteren megosztottak valamit a várakozásukkal vagy járatukkal kapcsolatban. Ezen utasok közösségi média felületeken nyilvánosan megosztott fotói és adatai alapján először egy csapat KLM alkalmazott kitalálta, hogy milyen kis apró ajándéknak örülne esetleg a kedves utas. Ezután az ajándékot meg is vették a reptéri boltok valamelyikében, majd nekiálltak a reptéri váróban megkeresni az adott személyt, és átadták a kis ajándékot.

Mindezt videóra is rögzítették, és közzétették a youtube-on. Ami érdekes, hogy még a videó megosztása előtt, csak a megajándékozott személyek tweet-jei alapján több mint egy milliószor osztották meg a világgal a KLM akciójának hírét - csak a twitteren...

Az Image Factory kétrészes cikksorozatában a hamis felhasználók témakörét járja körül. Először arról lesz szó, hogy mekkorára becsülhető a fake userek száma a Facebookon, illetve ki, miért hoz létre ilyen hamis profilokat. A második részben azt járjuk körül, hogy miként lehet megállapítani, illetve megállapítható-e egyáltalán, ha egy adott felhasználói profil mögött nincs valódi személy.

A probléma

A Facebook szabályzata szerint profillal csak magánszemélyek rendelkezhetnek, minden kereskedelmi tevékenységet a csoportok, illetve az oldalak felületein keresztül kellene kezelni. Ennek alapvetően az az oka, hogy a Facebook, mint közösségi média a felhasználók közötti interakciónak jóval szabadabb, nagyobb teret enged, mint a marketerek és a felhasználók közöttinek. De éppen azért, mert profilként más kommunikációs csatornák is rendelkezésünkre állnak (közvetlen levél küldése,mi magunk is bejelölhetünk felhasználókat,a bejelölt felhasználók adataihoz és profiljához is hozzáférünk), nagy a kísértés, hogy  ezt az eszközt is felhasználjuk marketing célokra.

Számok

Jelenleg nincsenek egyértelmű adataink arról, hogy hány hamis felhasználói profil található a Facebookon. Korábban megjelentek durva (pl. egyharmaduk hamis) becslések, de a hivatalos közlések számokról nem szólnak, csak arról, hogy a Facebook felveszi a harcot ellenük. Arról viszont, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi az időközben közel 600 milliósra dagadt közösségi oldal, egy rövid kereséssel magunk is meggyőződhetünk. Nem valószínű például, hogy Hülye vezetéknévvel ilyen sokan rendelkezünk.

Ha tekintetbe vesszük, hogy csak néhány hasonló kereséssel milyen mennyiségű találatot kapunk, valamint hozzávesszük bizonyos szervezetek gyakorlatát, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a hamis (pontosabban: nem valódi személyt tartalmazó) magyar profilok aránya több ezres, ha nem tízezres nagyságrendű.

De mire használhatják a nem valós személy által, saját használatra regisztrált Facebook profilokat?

1. SZERVEZET PROFILKÉNT JELENIK MEG | Tipikus és sokszor ártalmatlan eset, amikor egy szervezet nem oldalt vagy csoportot regisztrál, hanem profilt. Vannak területek, ahol különösen divatos ez a megoldás – például az állatvédelemmel foglalkozó szervezetekre jellemző, de ismerünk ilyen fodrászatot, éttermet is. A kis hazai magánvállalkozások gyakran használnak profilt, ami nem szándékos csalás, sokkal inkább a szabályok és lehetőségek ismeretének hiányából fakad. Komoly probléma, hogy egy hosszú ideje épített, több ezres ismerőssel rendelkező profilt utólag nehéz egy oldal hálózatává konvertálni.

2. VICCESKEDŐK, VOYEURÖK ÉS TÁRSAIK | Vannak a vicces hamis profilok is. Ezekben az esetekben teljesen egyértelmű, hogy a létrehozó csupán egy vicceskedő netpolgár. Bizonyára  mind jól emlékszünk a nyáron a netet bejárt gyűjteményre, melyen történelmi személyiségek számára létrehozott profilok "beszélgetnek". Ebbe a műfajba sorolnánk az ismerkedő, dekoratív hölgyeket és urakat, valamint azokat, akik saját identitásukat nem vállalják, de a közösségi oldalon azért szeretnének megjelenni.

3. NYEREMÉNY ÉRDEKÉBEN LÉTREHOZOTT PROFIL | Sokan kísértésbe esnek egy-egy nyereményjáték kapcsán és hamis profilok létrehozásával / aktivitásával próbálják növelni nyerési esélyeiket. Ugye ezekre nem nagyon van mentség, hiszen nemcsak a profil használatának szabályait, de a nyereményjátékokra vonatkozó szabályok sorát is megszegik.

4. ADATHALÁSZOK, ILLEGÁLIS MÁRKAÉPÍTŐK | Az utolsó kategóriába tartoznak a leginkább káros gyakorlatok: egyrészt azok, amelyek adathalászat céljából károsítják meg a jóhiszemű felhasználót, továbbá az olyan megoldások, amelyek valamilyen közösségépítő cél (márkaoldal rajongótáborának növelése, márkával kapcsolatos párbeszéd befolyásolása) érdekében alkalmaznak hamis profilokat.

A Facebook iránti figyelem növekedésével egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogy vajon mennyire hatékony a közösségi médiában elköltött pénz. Ideig-óráig lehet játszani hamis profilokkal, de hosszú távon a Facebooknak és hirdetőinek is az az érdeke, hogy a profilok mögött valós személyek legyenek, ezért védelmük elsődleges szempont.

Cikkünk következő részében arra keresünk választ, hogy miként azonosíthatóak a hamis profilok. A válaszhoz hálózati szakértők segítségét is kértük.

A második rész itt olvasható.

UPDATE 1: A Facebook oldalunkon egy kommentelő felvetette, hogy sok alkalmazásfejlesztő is létrehoz profilokat tesztelés céljából. Jogos.

UPDATE 2: Szintén FB kommentből kaptuk az infót: sokan használnak "technikai" usert olyankor, ha autopostolnak a facebookra valamilyen automata szolgáltatásból (pl. posterous).