Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A közösségi hálózatok demográfiája

Ha valaki azt mondja közösségi hálózat, a legtöbbünknek a Facebook jut eszébe. És bár tény, hogy ez a legtöbb aktív felhasználóval rendelkező oldal, számos másik platform is verseng a userek kegyeiért.

A felhasználók számánál lényegesen érdekesebb adatokkal szolgál nekünk a következő infografika, amit az Ignite ügynökség készített el.

Ebből megtudhatjuk, hogy mely hálózatokhoz tartoznak a leggazdagabb, legműveltebb felhasználók és a nemek megoszlásáról is láthatunk információkat. A statisztikához a Google adatait használták fel. Szembetűnő lehet, hogy rengeteg olyan oldal is szerepel a grafikonokon, amik itthon nem vagy csak alig ismertek. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek speciálisan egy adott közösség építését célozzák meg, így nemzetközileg nem terjednek a Facebookhoz hasonló gyorsasággal. Ennek ellenére a legtöbbjük felhasználótábora hazánkban is folyamatosan növekszik. Érdekes lenne ezeket az adatokat a kimondottan magyar közösségi hálózatok tekintetében is megvizsgálni, de erről később.

 

Klikk a nagyobbért!

0 Tovább

3 millió magyar a Facebookon

Most már egészen biztos, hogy a magyar Facebook felhasználók száma elérte a 3 milliót.

A facebooktippek.hu készített is ebből az alkalomból egy szülinapi infografikát, amiből azt is megtudhatjuk, hogy ennyi embernek több mint 190 ezer tortára és bő 440 ezer üveg pezsgőre lenne szüksége egy jó kis bulihoz. Segítetek megszervezni?

 

Klikk a nagyobbért

Klikk a nagyobbért!

0 Tovább

Google +1

A Google továbbra sem kíván lemondani az online közösségek erejéről. A Buzz után újabb ötlettel álltak elő.

Itt a +1! De várjunk csak, mintha már láttunk volna ilyet valahol....

A szolgáltatás jelenleg kísérleti szakaszban van. Csak azok használhatják, akik erre külön jelentkeznek. Ha ezt megtettétek, a google.com keresési találataitok mellett megjelenik egy +1 ikon, amit megnyomva az adott találatot ajánlhatjátok barátaitok, ismerőseitek, és az egész világ számára. Mindez a fizetett hirdetésekre ugyanígy igaz.

Könnyen elképzelhető, hogy ismerőseink véleménye segíteni fog minket a jövőben, hogy célba érjünk az internet rengetegében, de mintha ezzel kicsit elkéstek volna. Az új szolgáltatás tesztelésének indulásakor ugyanis, már mindenhol megtalálhatók a Facebook nagyon hasonló funkciójú Like, illetve Recommend gombjai, amik eredményét ráadásul keresés nélkül, saját hírfolyamunkban kapjuk kézhez.
Mindezek ellenére azért mi szurkolunk nekik, hiszen ha a keresőóriás labdába tud rúgni, az a verseny erősödéséhez és így a szolgáltatások javulásához vezet.

0 Tovább

Mit tegyünk, ha nem tudunk nevet adni termékünknek?

A Toyota hétfőn rakta fel hivatalos Youtube csatornájára a Prius Goes Plural nevet viselő kampányindító videóját. (Természetesen a Facebook és a Twitter sem maradhat ki a jóból, így készítettek a kampányhoz egyedi oldalt és alakították át azt az aktualitásnak megfelelően.)

A videóban az angol többesszám sokféle jelét ismertetik, majd felteszik a kérdést, hogy vajon mi lehet a Prius többesszáma. A Prius az amerikai piac elsőszámú hybrid hajtáslánccal felszerelt személyautója, és a Toyota a következő évben kívánja előkészíteni a hybrid flottájának bővítését. Ehhez készítik ezt a kampányt, melynek keretei között a honlapon és a Facebook oldalukon is lehet szavazni, hogy mi legyen az új Prius család neve, ha többen lesznek benne.

Nyilvánvalóan az angol nyelv adta lehetőség nélkül ez az ötlet nem adoptálható, ugyanakkor érdekes átgondolni, mire is jó ez az egész a Toyotának - azon túl persze, hogy így majd lesz neve a termékcsaládnak.

A közösségi média adta lehetőségekkel élve bevonják a korábbi, meglévő ügyfeleiket a vállalat munkájába. Ezzel a bensőséges érzéssel tovább növelik az elkötelezettséget bennük, ahogy azt korábban is több kampányukban már meg is tették, például így:

Autót még Amerikában is csak jó pár évente vesz az emberfia, pláne az a vásárlói kör, akiknek fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság - tehát akik elsődlegesen a Priust választanák, így a két autóvásárlás között kiemelten nehéz feladat lehet a brand és az ügyfél közötti kapcsolat életben tartása. Ezek az akciók mind-mind az elhivatottságot és a közösségi élményt adhatják azoknak, akik részt vesznek benne, így nem is feltétlenül az új ügyfelek becserkészése a céljuk. Felmerül persze a jogos kérdés, hogy értékesebb-e egy sok éve hűséges vásárló, mint egy új fogyasztó, főleg mivel autókról van szó, de minden bizonnyal kijelenthetjük, hogy, igen, sokkal. A Toyota szerint legalábbis ez egyértelműnek látszik.

 

update (2011.01.14.)

Elkerülte a figyelmünket a hír, hogy a kampány további elemeiről is tudni már egy s mást. A CIE Games, az egyik legnagyobb online játékfejlesztő cég (leginkább ők is a Facebookra koncentrálnak egyébként), autós platformján, a Car Townban a detroiti autószalonon való bemutatással egyidőben már elérhetőek lesznek az új modellek. Azok olcsóbbak és fentarthatóbbak lesznek a játékban is a hagyományos, benzin üzemű gépjárműveknél.

0 Tovább

Hamis felhasználók a Facebookon - 2. rész

 

Az Image Factory (www.imagefactory.hu) hamis Facebook felhasználókról szóló sorozatának
második részében azt járjuk körül, hogy milyen módszerekkel lehet – lehet-e egyáltalán – a
hamis profilokat azonosítani.
Mint sorozatunk első részében (http://webbrand.postr.hu/hamis-felhasznalok-a-facebookon-
1-resz) megírtuk, nincsenek egyértelmű adatok arra vonatkozóan, hogy hány hamis profil
lehet a Facebookon, de azt megállapítottuk, hogy (1) nagyságrendileg több ezres, sőt tízezres
számról lehet szó, valamint (2) a közösségi média üzemeltetők, felhasználók, hirdetők közös
érdeke, hogy ez a szám korlátozott keretek között maradjon.

Az Image Factory hamis Facebook felhasználókról szóló sorozatának második részében azt járjuk körül, hogy milyen módszerekkel lehet – lehet-e egyáltalán – a hamis profilokat azonosítani. Mint sorozatunk első részében megírtuk, nincsenek egyértelmű adatok arra vonatkozóan, hogy hány hamis profil lehet a Facebookon, de azt megállapítottuk, hogy (1) nagyságrendileg több ezres, sőt tízezres számról lehet szó, valamint (2) a közösségi média üzemeltetők, felhasználók, hirdetők közös érdeke, hogy ez a szám korlátozott keretek között maradjon.

 

Milyen módszerekkel lehet azonosítani a hamis fiókokat?

 

1. NÉV ALAPJÁN | A legegyszerűbb eset természetesen az, amikor már a név alapján nyilvánvaló, hogy a profil mögött nem valódi személy áll. Cikkünk előző részében a "Hülye" névre keresve kaptunk több érvényes találatot, annak ellenére, hogy a Facebook szabályzata szerint elvileg letiltja azokat a felhasználókat, akikről úgy gondolja, nem valódi személyek (ezzel kapcsolatos történeket magyarul Mikszáth Kálmánról itt, angolul Alicia Istanbulról itt lehet olvasni).

Letilt a Facebook

Ha esetleg kamunak tűnő nevünk van, nem kell izgulni, csak beszkennelve elküldeni hivatalos személyi azonosítónkat (pl. személyi igazolvány), és a FB további kérdés nélkül visszaállítja a fiókot.

A név alapján azonosíthatók a hamis profilok legártalmatlanabb esetei, amikor alapítványok, szervezetek helytelenül profilként jelennek meg a közösségi oldalon, de a hamis profilok celebeknek is sok problémát okoznak, képünkön például Dukai Regina küzelme látható.

Az igazi Regina

 

2. FOTÓ ALAPJÁN | Az Antivírus blog kamuprofi vadászatának legnépszerűbb módszere a tineye.com képkereső szolgáltatása volt, amelynek segítségével egy adott kép internetes előfodulásait lehet ellenőrizni. Ha például egy kedves, barátkozni szándékozó székesfehérvári lány képét megtaláljuk egy új-zélandi portálon is, elkezdhetünk gyanakodni.

 

3. IP CÍM ALAPJÁN | Az Antivírus blog versenyének küldíját kapta az a megoldás, amely IP cím alapján történő azonosítást használt. Ez a számsorozat a gépünket azonosítja az interneten és – hacsak nem használunk trükköket az elrejtésére –, viszonylag nagy pontossággal megállapítható segítségével a tartózkodási helyünk. Ha tehát valaki Amerikából keres meg bennünket kedvesen, de egy linkre vezetjük és a kattintás azonosításából kiderül, hogy az IP címe magyarországi, akkor joggal kérdőjelezhetjük meg a szavahihetőségét.

 

4. EGYÉB SZEMÉLYES ADATOK, KAPCSOLATOK ALAPJÁN | A név, fotó és IP-cím ellenőrzés mellett természetesen más, személyes adatok is sokat elárulnak egy profil valódiságáról. A személyes információk összhatása egy tényleges profil esetén egészen más, mint egy mesterségesen kialakított fióknál. A családi fotók, iskolák, munkahelyek és hozzájuk szervesen kapcsolódó információk összhangját nagyon nehéz mesterségesen előállítani – persze nem lehetetlen. Az is árulkodó, ha egy személy kapcsolati hálójának jelentős részét láthatóan más hamis profilok alkotják, vagy földrajzilag jelentősen eltérőek a végpontok.

 

5. HÁLÓZATI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN | A felhasználókról nem kizárólag az általuk feltöltött "statikus" adatok, hanem a közösségi felületen történő mozgásuk, aktivitásuk és ezeknek a nagy hálózathoz képest megállapítható relatív jellemzőik is árulkodnak. De melyek lehetnek azok a módszerek, amelyek segítségével egyáltalán kísérletet lehet tenni egy hálózati alapú szűrésre? A hálózati kutatással foglalkozó Maven7 tudományos munkatársa, Pollner Péter szerint az azonosítás egyik módszere lehet a jelölt hálózatok alkalmazása. A Facebook felhasználók kapcsolati hálóján meg kell jelölni minél több usert, akiről biztosan lehet tudni, hogy valódiak. (Például hólabda-felméréssel: kiindulva egy minimális számú emberből, megkérdezni, hogy ők kikről tudják, hogy igaziak. Minél több kiindulópontot használunk, annál több felhasználót tudunk elérni úgy, hogy a megbízhatóság ne romoljon tulságosan.) Amikor kialakítottuk a "trust-networköt", azaz a valódi felhasználók hálózatát, akkor a továbbiakban ennek a hálózatnak a növekedése során regisztrálnunk kell, hogy kik azok, akik a valódiakkal barátkoznának, de sikertelenül (asszmetrikusan). A fake userek egymás között persze linkelhetnek, akár szimmetrikusan is, mert ott a linkek letrejöttét egy véletlen folymatnak tekinthetjük (vagy esetleg egy teljes gráfra törekvő link-generátornak). Ezzel a módszerrel tehát egy alapvetően kis számú, valódi felhasználót tartalmazó hálózat növekedése során az alapadatokból kiindulva már a nagy hálózat felhasználóinak, tehát a később csatlakozottaknak is nagy pontossággal meg tudjuk állapítani a valódiságát.

 

Láthatjuk, hogy a hamis felhasználók megtalálására léteznek különböző – egyszerűbb és bonyolultabb, technikai és „emberi szemmel” végezhető módszerek. A név alapú szűrésen kívül nincs még arra utaló jel, hogy a Facebook bármilyen más módszert bevetne a fake userek azonosításába, pedig ezeknek a fiókoknak a mennyisége alapján indokolt lenne a hatékonyabb eljárás. Két alapvető érdek ütközik itt: az egyik a felhasználói fiókok mennyiségének, a másik pedig a rendszer hatékonyságának növelése. (Az is fontos a Facebooknak, hogy sok felhasználója legyen, de az is, hogy a hirdetők, márkák azt érezzék, hatékonyan költhetik itt a pénzüket, hiszen valódi személyekkel kerülnek kapcsolatba.) Jelenleg az első érdek még erősebb, de hosszabb távon nagy valószínűséggel mindinkább előtérbe kerülnek majd a közösségi média auditálási szempontjai, és akkor erősödik a nyomás a Facebookon, hogy tisztogasson kicsit a felhasználók között.

0 Tovább

webbrand

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek