webbrand

A 2010. év harmadik negyedévéről készített kutatások szép sorjában kerülnek napvilágra, így az amerikai online hirdetési piacot érintő legfrissebb ábra kapcsán is érdemes elgondolkodnunk egy pillanatra a száraz adatok mögött rejlő folyamatokról és azok várható alakulásáról.

A Silicon Alley Insider által közölt ábrán jól látszik, hogy miközben maga a piac bővül, az online hirdetéseket kínáló cégek részesedése a Facebook további térnyerésének következtében egyre csökken. Mindez azért fontos, mert mint a webbrand-en már említettük, bármely hasonló online vagy nyomtatott hirdetéssel összehasonlítva a Facebookon való hirdetés olcsóbb és eredményesebb.

A comScore fenti ábrái azt tükrözik, hogy erre az amerikai piaci szereplők egyre nagyobb része is kezd ráébredni. A folyamat bizonyosan folytatódni is fog, és a Facebook hirdetésekben mindenképp le fogja nyomni riválisait. Már csak azért is, mert felhasználóiról olyan személyes adatok birtokában van, amelyek alapján egyedülálló módon tudja a hirdetéseket személyre szabva megjeleníteni.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele ehéten egy, az internetes kommunikáció korában szocializálódó társadalmi csoportról is írt. De vajon kik a tagjai a Generáció C-nek? Mi mindnyájan? Nos a szociológusok szerint a válasz egyértelműen igen.

Fiatalok, gondolkodók, a közösségi média megszállottjai – így jellemzi egy ausztrál marketing cég szakértője a Generáció C tagjait. A kapcsolat szó angol megfelelője alapján C-vel jelölt generáció tagjai folyamatos online aktivitásuknak köszönhetően a jelenkor véleményvezéreivé nőtték ki magukat.

Számos szociológiai vizsgálat foglalkozik azzal a fiatal korosztállyal, amelynek tagjai már az internet világába születtek, de legalábbis a gyorsan fejlődő virtuális világban váltak felnőtté. Ők vagy nem ismerték az internet nélküli világot, vagy már elfelejtették, milyen is volt az, és épp ezért nem is tudják elképzelni életüket nélküle. Koruk szerint őket az ún. X generáció avagy milleniumi generáció (1980-as években született fiatalok), illetve a generáció Z (1990 után születettek) elnevezésű demográfiai csoportokba sorolják, de ausztrál szakértők szerint érdemes egy harmadik generációs jelzést is társítani a világháló gyermekeihez. Dan Pankraz szerint ez lenne a C generáció, akiket nem annyira koruk, mint online magatartásuk köt össze. Az ausztrál DDB marketingcég vezető munkatársa a Nielsen piackutató jakartai konferenciáján ismertette elméletét az általa új véleményvezéreknek titulált csoport tagjairól.

Pankraz a C jelzést azokra a tinédzserekre és 20-as éveikben járó fiatalokra használja, akik szerinte a közösségi média platformjaiból „keltek ki”. A korcsoportra korábban a content, vagyis tartalom kifejezéssel utaltak, de ma már tevékenységük nem merül ki az internet nyújtotta tartalomszolgáltatás lehetőségében, így számos – angol megfelelőik szerint szintén c-vel kezdődő – egyéb kifejezés jellemző rájuk. Ilyenek például az állandó online jelenlét, az együttműködés, a változás, a kíváncsiság és az együtt-alkotás (constant connectivity, collaboration, change, curiosity, co-creation). Ráadásul a szakértő szerint a C generáció tagjai fogyasztókként már nem annyira célcsoportként, mint inkább partnerekként jelennek meg a piacon.

Mik a C Generáció sajátosságai?

A legtöbb fiatalhoz hasonlóan a C generáció tagjai is csoportidentitás szerint határozzák meg magukat. Szükségesnek érzik, hogy valamely érdeklődés mentén formálódó virtuális törzs tagjai legyenek, és ennek keretein belül, véleményt formáljanak és nyilvánítsanak a legkülönfélébb dolgokról. A csoportba tartozók hitelességüket megosztásaik nyomán nyerik el: az számít milyen gondolatokat, ötletek, véleményeket tesznek közzé a szociális médiafelületeken. Befolyásuk attól függ, mit és milyen gyakran osztanak meg. Napi több mint tíz órát töltenek a világhálón, és nem csak ki vannak téve az új hírek állandó áramlásának, de éheznek is ezekre. Emellett folyamatosan osztják meg tapasztalataikat, észleléseiket a világról, így maguk is az állandó hírfolyam termelői.

Ezen fiatalok a konstans online jelenlétükhöz hordozható mobileszközeikre hagyatkoznak, amelyek afféle elektronikus köldökzsinórként kötik össze őket virtuális világukkal. Mobiltelefonjaikat egyébként nem csak összekötő, de védelmi vonalként is használják azokkal szemben, akikkel nem kívánnak kapcsolatba lépni.

Pankraz szerint a C generáció tagjai kicsit olyanok, mint a méhek. Törzsük tagjaiként nem az én, hanem a mi számít; így fogyasztóként is csak olyat vásárolnak, amit csoportjuk ajánl, elfogad. Pankraz hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a C csoportra az állandó változás is jellemző. Nem elégednek meg pusztán egy törzsbe tartozással, folyamatosan keresik és dolgozzák fel az újat, igyekeznek szimultán módon mind több kisebb-nagyobb közösséghez tartozni.

Utolsó fő jellemzőként Pankraz, a vizsgált közösség kreativitását hangsúlyozza, amelyet szerinte a modern médiafelületek hoztak igazán felszínre. A közösségi platformoknak köszönhetően ugyanis a piacon ők már nem csak fogyasztók, de aktív résztvevők, játékosok és partnerek is egyben.

Hogyan lehet felkelteni a figyelmüket?

A C Generáció tagjaihoz a részvétel a kulcs. Érdeklődésük felkeltéséhez az újszerű, de releváns és hasznos tartalom szolgáltatása szükséges, amely reagálási és részvételi lehetőséget biztosít, és amely a generáció más tagjaival is összeköti őket.

forrás: ELTE TÁTK Hírlevél

Lesz-e valaha népszerűbb bárki a Túró Rudinál? A Megasztár vagy az X-faktor versenyzőit kedvelik-e többen? Melyik kereskedelmi rádiónak van a legtöbb rajongója? Melyik mobilszolgáltató, sportszergyártó vagy élelmiszeripari márka ér el több embert a közösségi médiában, és kinek a kampánya hatékonyabb a rajongótábor növelésében? Ezekre a kérdésekre is választ ad az Image Factory Facebooker néven elindított oldala.

A Facebooker nemcsak pillanatfelvételt készít a magyar Facebook oldalakról, de vizsgálja a rajongótábor növekedésének dinamikáját is. Így akár napi szinten követhető, hogy mely márkák, mozgalmak, ügyek, szórakozásból vagy komoly márkaépítési szándékkal útjára indított oldalak érik el a legtöbb internetezőt a 2,1 milliós magyar Facebook közösségből.

A folyamatosan fejlesztett alkalmazás jelenleg ezres nagyságrendű magyar vonatkozású Facebook oldalt tart nyilván, és monitoroz rendszeresen. A különböző kategóriákba (többek között brand, arcok, kult, média, buli, helyi érték, közélet stb.) rendezett toplisták mellett a Napi Top 50 mutatja be az elmúlt 24 órában legnagyobb kiugrást elérő oldalakat. Így jól követhető a márkák közösségi médiában folytatott kommunikációjának hatékonysága is.

A Facebookon is ölre menő küzdelem zajlik idén a kereskedelmi csatornák zenei tehetségkutatói között, úgy tűnik azonban, hogy messze nem azonos erőviszonyokkal vannak jelen a közösségi oldalon a televíziós társaságok. Az adatok azt mutatják, hogy az X-Faktor rajongótábora jelenleg bő négyszerese a Megasztárénak.

Tudjuk, hogy az RTL Klub tehetségkutatójának magasabb a nézettsége, ezt a nagyságrendbeli eltérést azonban nehéz magyarázni csupán a tévés számok alapján.

A hivatalosan közzétett tartalmak, aktivitás mennyisége sem tér el jelentősen – mindenki backstage infókat közöl, fotókat és videókat posztol a rajongóknak. Az oldalak kialakítása (például a versenyzők oldalainak rövid linkjei) az RTL-nél erősebb és mintha ők eszméltek volna gyorsabban a Facebookos tartalom erősítésében is. Ezzel együtt is meglepő az a növekedésbeli különbség, amit az X-Faktor produkált az elmúlt két hétben (lásd ábra). Az is látszik, hogy az X-Faktor ki tudta használni a tévés megjelenést és az október 23-ai és 30-ai adásnapokat követően is a megszokottnál erősebb növekedést tudott elérni – szemben a Megasztárral.

Mindez egyaránt mutathatja az erősebb márkaérték és az újdonság hatását, a fiatalabb csoportok aktívabb Facebook jelenlétét, vagy éppen a Cool Tv-n futó After X hatását.

Jó mutatószám az is, hogy a tehetségkutatók sztárjai közül egy X-Faktoros, Király L. Norbert hivatalos rajongói oldala emelkedik ki 13 ezer rajongóval, hogy ne is beszéljünk a megszüntetett nem official „Király L. Norbert Fun Club”-ról (sic!), valamint Norbi saját oldaláról, amellyel még a hazai celebek között is jelentős eredményt mutathat fel (36 ezer). Érdekes lesz majd a tévés verseny végeredménye abból a szempontból, hogy a Facebook közösségi számai mennyire működnek jó előrejelzőként.

Az amerikai elnökök mandátumának félidejében a szenátusi helyek egy részét, a kormányzók egy adott körét és a teljes képviselőházat választják újra. Minden elnökválasztást követő második év novemberénak első keddjén (igen, ez ilyen bonyolult) kerül sor a választásra. Ezzel kapcsolatos hírek még a hazai sajtót is uralják, ugyanakkor idén sem hozott meglepetést az eredmény, annak ellenére, hogy a legnagyobb váltás állt be az amerikai politikai erőtéren 1948 óta, de általában az elnökök pártjának jelöltjei félidőben elveszítik a választók többségének támogatását. Bush, Clinton és Reagan is vesztett, hogy csak a legutóbbiakról beszéljünk.

A CNN az idei választásokat megelőzően, már a nyár folyamán is folyamatosan vizsgálta, hogy az amerikai, földrajzi információkat is megadó Twitter felhasználókat, mint választókat mi motiválja, amikor meghozzák döntésüket a szavazófülkében.Az eredmény pontosan alátámasztja a politikai elemzők legáltalánosabb következtetéseit az időközi választásokról, miszerint a választók a jelenlegi kormányzatot büntetik félidőben, és nem az ellenzék tevékenységét, programját jutalmazzák.

Miért releváns mindez a közösségi média szempontjából? A tweetek elemzése azért érdekes, mert egy általunk jól kiismert esemény, kipróbált és bizonyított módszerekkel alátámasztott, hátteréről kaptunk egy pontos visszajelzést a Twitter felhasználók köréből, azt, amire számítottunk. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy a hasonló tweet-hangulat elemzések az élet más területein is megbízható eredményt adnak.