Választói magatartás Twitteren szűrve

Az amerikai elnökök mandátumának félidejében a szenátusi helyek egy részét, a kormányzók egy adott körét és a teljes képviselőházat választják újra. Minden elnökválasztást követő második év novemberénak első keddjén (igen, ez ilyen bonyolult) kerül sor a választásra. Ezzel kapcsolatos hírek még a hazai sajtót is uralják, ugyanakkor idén sem hozott meglepetést az eredmény, annak ellenére, hogy a legnagyobb váltás állt be az amerikai politikai erőtéren 1948 óta, de általában az elnökök pártjának jelöltjei félidőben elveszítik a választók többségének támogatását. Bush, Clinton és Reagan is vesztett, hogy csak a legutóbbiakról beszéljünk.

 

 

A CNN az idei választásokat megelőzően, már a nyár folyamán is folyamatosan vizsgálta, hogy az amerikai, földrajzi információkat is megadó Twitter felhasználókat, mint választókat mi motiválja, amikor meghozzák döntésüket a szavazófülkében.Az eredmény pontosan alátámasztja a politikai elemzők legáltalánosabb következtetéseit az időközi választásokról, miszerint a választók a jelenlegi kormányzatot büntetik félidőben, és nem az ellenzék tevékenységét, programját jutalmazzák.

 

Miért releváns mindez a közösségi média szempontjából? A tweetek elemzése azért érdekes, mert egy általunk jól kiismert esemény, kipróbált és bizonyított módszerekkel alátámasztott, hátteréről kaptunk egy pontos visszajelzést a Twitter felhasználók köréből, azt, amire számítottunk. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy a hasonló tweet-hangulat elemzések az élet más területein is megbízható eredményt adnak.

0 Tovább

Miért lájkoljuk a márkákat a Facebookon

Vajon miért lájkolunk márkákat? Miért adjuk ki személyiségünk online
dimenzióját az egyébként sokszor megvetett és elítélt
multinacionális vállalatoknak? Az utóbbi időben több tanulmány is
vizsgálta a kérdést, megkísérlünk bemutatni egyet.

A tanulmány egyik megállapítása szerint például a like-ok 40%-a azért
születik, hogy a fogyasztók kifejezzék a márkához, vállalathoz
fűződő kapcsolatukat barátaik, ismerőseik felé. Ha a felhasználók
felől közelítünk a téma felé, akkor azt látjuk, hogy a kedvezmények és
a közösséghez tartozás az, amely közvetlen motivációt adhat a
csatlakozáshoz, míg mindössze 23% követ márkákat a Twitteren. A
legalacsonabb azoknak a száma, csupán 10%, akik hírlevélre is
feliratkoznak. Tehát szó sincs információéhségről.

 



A tanulmány néhány további megállapítása:

- 34% azért like-ol, mert az adott vállalat tevékenységének legfrisebb
információi is érdeklik
- 33% csak a jövőbeni termékek első kézből való megismerése vezérli
- azok közül, akik legalább egy márkának a rajongói a közösségi
oldalon, 17% mondta, hogy ezután valószínűbben vásárolna az adott márka
termékeiből

A kutatást az ExactTarget és a CoTweet ügynökségek végezték, azzal zárva: mivel a Facebook elsődlegesen a kikapcsolódás és
szórakozás egy formája a felhasználóknak, ezért ha egy terméket
akarunk ott promótálni, akkor a tartalom hangnemét ehhez a
szórakoztató, könnyed stílushoz kell igazítani.

0 Tovább

A közösségi média elemzése kiszámítóvá teszi a jövőt?

A fenti kérdést nyilvánvalóan nem fogjuk tudni megválaszolni egy blogbejegyzés keretein belül teljes körű alapossággal, de egy érdekes kutatás kapcsán egyáltalán nem túlzó, ha felmerülnek az emberben hasonló kérdések.

 

1942-ben jelent meg Isaac Asimov első Alapítvány története. A történetek azon az ötleten alapulnak, hogy az emberi civilizáció fejlődésének és terjeszkedésének egy pontján eléri azt a kritikus létszámbeli mennyiséget, amikor is bizonyos rutinszerű tevékenységek (például a történet szerint a munkájuk és otthonuk közt ingázók száma) oly nagy mértékben jelennek majd meg rendszeres ismétlődésben, hogy azok statisztikai alapon előre jelezhetővé tesznek majd egy sor változást. Ez természetesen csak fikció, így a szerző egészen a részévé teszi az egész történetnek.

 

Ugyanakkor nekem ez volt az első, ami eszembe jutott a múlthéten publikált kutatás olvasása közben, amelyben a UI Bloomington's School of Informatics and Computing kutatói azt állítják, hogy 10 millió twitter post elemzése során, 10 hónapon keresztül 90%-os pontossággal előre tudták jelezni a Dow Jones index alakulását. A módszer nem új keletű, csak a felhasznált forráshoz nem nyúltak korábban a kutatók. A "társadalmi hangulat" és a tőzsdék változása közt régóta tudjuk, hogy van valós összefüggés. Azonban, hogy ezt egy közösségi oldal felhasználóinak tevékenysége alapján vizsgáljuk, az példa nélküli. A postokat 6 érzelmi kategóriába sorolták és ezek hagyományos elemzésével már kezelhetővé is vált az óriási minta.

 

 

A tanulmány, mely teljes egészében itt olvasható, érdekes megvilágításba helyezi a közösségi média társadalmi hasznosságát. Így már kicsit jobban érthetővé válik a közösségi szó az elnevezésben. Persze lehet fanyalogni, hogy nyilván jelentős átfedés van a twitter felhasználók és tőzsdén, pláne a Dow Jones által vizsgált technológiai, részvénnyel rendelkező társadalmi csoport közt, hisz a twitterezéshez nyilván olyan kütyük kellenek, melyek a társadalom egy része számára megfizethetetlenek. De ez pusztán szőrszálhasogatás, abból a szempontból, hogy a közösségi oldalak egy újabb, társadalmi és gazdasági kutatások szempontjából is releváns és hasznos felhasználási módja itt a szemünk előtt alakul.

0 Tovább

Ha a közösségi média szereplői rajzfilmfigurák lennének …

 

Jópofa videóra bukkantunk Danny Brown közösségi marketing szakember honlapján. A
közösségi média legjelentősebb szereplőit egy-egy ismert rajzfilmfigurához hasonlítják közös
tulajdonságaik alapján.
Így lett a Facebook Rózsaszín Párduc, amely szerethető, de nem mindig megbízható. A Digg
olyan, mint a Simpson család. Jól indult, de egyre rosszabb lett. Vagy a blogok, amelyek
olyanok, mint Dodó kacsa. Kiszámíthatatlanok, de szórakoztatóak.
http://dannybrown.me/2010/09/18/social-media-cartoon-video/
Felmerülhet a kérdés, hogy melyik figurához hasonlítanák az iwiwet. Talán Süsühöz,
egyszerű, lomha, de ragaszkodunk hozzá, és mindenki ismeri.

Jópofa videóra bukkantunk Danny Brown közösségi marketing szakember honlapján. Aközösségi média legjelentősebb szereplőit egy-egy ismert rajzfilmfigurához hasonlítják közöstulajdonságaik alapján.

 

Így lett a Facebook Rózsaszín Párduc, amely szerethető, de nem mindig megbízható. A Diggolyan, mint a Simpson család. Jól indult, de egyre rosszabb lett. Vagy a blogok, amelyekolyanok, mint Dodó kacsa. Kiszámíthatatlanok, de szórakoztatóak.

 

 

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik figurához hasonlítanák az iwiwet. Talán Süsühöz,egyszerű, lomha, de ragaszkodunk hozzá, és mindenki ismeri.

 

0 Tovább

A törökök belehúztak - Focicsapatok a Facebookon

A világ nagy labdarúgóklubjai egyre komolyabb bevételt tesznek szert a szurkolók vásárlásaiból, legyen szó mezről, bögréről vagy bármilyen egyéb termékről, amelyen rajta van az imádott címer. Az értékesítésnek fontos csatornájává vált a klubok honlapja. A webkettes forradalom után azonban kiemelten fontossá vált a kluboknak, hogy a közösségi médiában is jelen legyenek, tartsák a kapcsolatot rajongóikkal. A közösségi oldalak legnépszerűbbje, a Facebook lehetővé teszi, hogy Kínától Ausztrálián át az Egyesült államokig napi kapcsolatban legyen szurkolóikkal.

 

Utánanéztünk vajon melyik klub él leginkább a Facebook lehetőségeivel. Melyik klubnak van a legnagyobb rajongótábora? Van-e különbségek a ligák között abban, hogy mennyire használják a közösségi médiát? A marketingben elől járó nagy klubok, mint a MU vagy a Barcelona itt is az élmezőnybe tartoznak? Marketing szempontból a világ élvonalától jócskán lemaradó olasz elitcsapatok ezen a téren is bénáznak? A gazdaságilag egyre sikeresebb Bundesliga csapatai állják-e a versenyt az angol vagy spanyol élcsapatokkal?

 

Rövid vizsgálódásunk eredménye okozott meglepetéseket. A Facebookot a spanyol és a katalán élcsapat a Barcelona és a Real Madrid uralja. Ugyanakkor meglepő, hogy őket a török sztárcsapata a Galatasaray követi, igaz nem hivatalos a klub által működtetett oldallal. A Premier League sztárcsapata, az MU a negyedik. Az ötödik hely Mészöly Kálmán kedvence a Fenerbahce bérelte ki nem hivatalos honlapjával. A Fenert az angol nagy négyes maradék három tagja követi, a többi klub nem tudta átlépni az 1 milliós rajongótábort.

 

Az élmezőny (2010.10.28):

 

  1. Barcelona 5 845 959

  2. Real Madrid 4 897 922

  3. Galatasaray 4 590 042

  4. Manchester United 3 813 275

  5. Fenerbahce 3 080 995

  6. Liverpool 2 995579

  7. Chelsea 2 131 780

  8. Arsenal 1 955 261

 

 

Az olasz sztárklubok mintha ott se lennének a Facebookon. Egyedül a Juventus és az AS Roma rendelkezik jelentős rajongótáborral 158 106 illetve 75068 rajongóval. Előbbi esetében több oldal is létezik, és nem a hivatalos a legnépszerűbb. Az AC Milannak mindössze 15 807 rajongója van, míg az Internazionale esetében több oldal is működik, hivatalos, tudatos jelenlétnek azonban nincs nyoma.

 

A németek a Facebookon nem közelítették meg a két topligát. A legnépszerűbb a Bayern München 265 879 rajongóval. Az idén remeklő, folyamatosan telt ház előtt játszó Borussia Dortmundot 28 794 felhasználó szereti.

 

A topligákon kívül is van élet a Facebookon. A legsikeresebbnek a Paris SG tűnik, hiszen 338 609 rajongója van. Ez szép teljesítmény, ahhoz képest, hogy emberemlékezet óta nem volt egy jó szezonjuk. Nagyon nyomul a Benfica a maga 276 456 rajongójával simán veri a Portot és a Sportingot. A hollandok közül az Ajax a legnépszerűbb, de nekik is mindössze 8300 rajongójuk van. Ehhez képest a belgák sztárcsapata az Anderlecht kifejezetten sikeres, hiszen 99 381 rajongója van.

 

A görögök focifanatizmusa a Facebookon nem köszön vissza, főleg, ha a törökökkel hasonlítjuk össze. A legnépszerűbb Panathinaikosznak is csak 9826 rajongója van. Ehhez képest jól állnak a cseh sztárcsapatok legnépszerűbbjei. A Sparta Prahanak 72 022, a Slavia Prahanak 34 467 rajongója van. A lengyel csapatok közül a Legia Warsawa büszkélkedhet a legtöbb rajongóval (19 265). Az orosz és ukrán csapatok szinte láthatatlanok, egyedül a CSZKA Moszkva próbálkozik komolyabban. 4124-en szeretik.

 

Ehhez képest a Ferencváros is jól áll, hiszen a Fradiért 11 143-an rajonganak a Facebookon. Az FTC-n kívül a többiek még nem éreztek rá a közösségi média ízére. A bajnoki címvédő, a BL és Európa liga csoportkörébe bejutott Debrecennek például 2694 rajongója van.

0 Tovább

webbrand

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek